Tudom én, hogy a téma másodlagos frissességű. Lerágott gumicsont után lövök. A hír haszna mind a bulvár, mind a politikai térben ki lett aknázva. Mindazonáltal, van egy olyan érzésem, hogy valami nagyon fontos sikkad itten el. Egy kicsit más fényben valami esszenciális, már-már paradigmatikus jelenség összefüggései tárulnak fel, rávilágítva a lokális rák fenéjére, miközben lelkünket a megértés békéje és az abszurd humor derűje hatja át. Szolgáljanak tehát a fentiek magyarázatául a lebírhatatlan közlési vágy újabb megnyilvánulására.
Mi is a hír? - kérdezheti a figyelmes olvasó lassanként indokolttá váló türelmetlenséggel. Ecce: Terézvárosban újabb botrány borzolja a közmorálra oly kényes kedélyt. A közterület-felügyelők dolga, hogy a tilosban parkoló gépjárművekre kerékbilincset tegyenek, így adva súlyt a közlekedés rendjét - tehát, a közjót - biztosító szabályoknak. A kerékbilincs eltávolítása viszont a parkolási díjak inkasszálásával megbízott cég feladata és a szolgáltatás nem csekély ellenértékének tetemes része is nála landol. (Gondolom, a felügyelőknek csak felhelyező végzettségük van, a leszedéshez szükséges speciális szaktudás csak outsourcing keretében vált hozzáférhetővé. Van ez így. Gyereket is többen tudnak csinálni, mint elkaparni.) Nevezett cég némi készpénzjuttatással próbálta rábírni a derék felügyelőinket - a köznek az ő alkalmazottait; serénykednének kicsit jobban, így növelve az árbevételt, egyben megteremtve a nekik juttatandó benefitek alapját is.
Korrupció! - kiált a köz.
Nos, a köz téved. Többről és kevesebbről, tehát másról van itt szó.
Mert olyan vád a legmegátalkodottabb moralisták és botrányvadászok részéről sem merült fel , hogy az anyagilag serkentett közszolgák esetleg indokolatlanul bilincseltek. Amit a fejükre olvasnak, az csak annyi,hogy munkájuk tisztességes elvégzéséért extra juttatást fogadtak el (követeltek?,zsaroltak?). Ezt felénk nem korrupciónak, hanem paraszolvenciának - hipokrita köznyelvünkben időnként "hálapénznek" nevezik. A honi egészségügyi elit (vö. orvostársadalom) hosszú évtizedek óta erre alapozza egzisztenciáját és esetükben ez oly mértékben legális, hogy akár adózhatnak is utána (ha hülyék lennének!). Tehetik ezt azzal együtt, hogy többnyire halál- és egyéb félelmektől, a legkülönbözőbb és borzalmasabb fájdalmaktól gyötört delikvensektől fogadnak el (követelnek?,zsarolnak?) ilyen juttatást - ami bizony inkább emlékeztet a középkori hóhérok, mint Hippokratész tevékenységének morális szintjére - minek okán pácienseik helyzetéhez képest egy megbilincselt autó tulajdonosa joggal érezheti magát a gyönyörök kertjében. És mi ezeket az embereket "Doktor Úrnak" szólítjuk, kamarájuk van nekik, amelynek elnöke felvetett szemmel és arcpirulás nélkül áll a médiákok rendelkezésére ész- és erkölcsosztási céllal, és a stúdióból kifelé nem verik vasra. Ha már mérce van, akkor mérjen egyformán! Mert ha a fent leírt cselekmény bűn és mint ilyen büntetni rendeltetett, akkor sajátos szendvics fog kialakulnia fegyintézeteinkben. Két szülész között egy közterület-felügyelő.
És vajon mit tett a parkolási cég? Saját, megszolgált árbevételének egy részét áldozta fel a polgárok érdekében. Övé volt az árbevétel? Övé. A társadalom érdekében áldozta fel? Nos, amennyiben a köz a parkolási tilalmak jelenlegi rendjét tartja jónak - márpedig, ha nem azt tartja jónak és mégis az van érvényben, akkor a köz hülye - akkor igen. Hogy nem önzetlenül tette? Hurrá! Végre összhang van az érdekek között! Végre lehet bízni, hogy valaki tisztességesen elvégzi a munkáját, hiszen egyébként felkopik az álla. Adam Smith láthatatlan keze szélesen mosolyog.
Minden elképzelhető világok legjobbika felé vezető utunkon csak egyetlen kerékkötő van, az eljövendő harmóniát egyetlen elem bontja meg.
A közterület-felügyelő.
Mert mi is lenne, ha ő nem lenne? Egyértelműen jobb. Biztos vagyok benne, hogy a bilincsleszedők a felrakás problémáján is úrrá lennének. Az is biztos, hogy a lehető legnagyobb alapossággal bilincselnének. A szabályszegő ugyanannyit fizetne, mi többiek pedig kevesebbet, hiszen nem kellene eltartanunk a felügyelőket.
Pontosan mi szükség is van ezekre az emberekre?
Talán még a felvázolt modellt extrapolálni is lehetne?
Mert lehet, hogy a piac nem mindig a legjobb megoldás, de ennél biztos, hogy mindig jobb.
